MAGOTAX (1928) az AMTS MAVAMSZ standján 2018.03.23 - 03.25

Magotax
1928
1913. június 1-én indult meg Budapesten – a bérkocsiforgalom modernizálására
– a taxiközlekedés. Kezdetben csak tőkeerős vállalkozás fuvarozhatott,
míg a fogatos magánvállalkozók csak 1925-től taxizhattak. Az ipartörvény
rendelkezései szerint csak hazai gyártmányú személygépkocsit használhattak.
A rendelkezés az akkori egyetlen hazai gyártónak, a Magyar Általános Gépgyárnak
rendkívüli keresletet biztosított. A második világháborúig a részvénytársasági
szürke taxik és a magánvállalkozók, a kezdetben piros-, majd kéktaxisok,
versenytársként fuvaroztak egészen a magántaxikat is érintő 1949-es
államosításig.
A Podvinecz és Heisler Malomépítészet és Gépgyárban 1904-től készültek
gépkocsik (1912-től Magyar Általános Gépgyár – MÁG). 1927-ben mutatták be
a hathengeres motorral, amerikai mintára tervezett, külföldi fődarabok felhasználásával
megépített új, Magosix típust. Gyártását a gazdasági világválság
alatt 1932-ben leállították. A második világháború előtt ez a típus volt az utolsó,
sorozatban gyártott, hazai tervezésű személygépkocsi. Az alvázak szerelésénél
részben futószalagos összeszerelést alkalmaztak. A magántaxisok részére
hengerhüvelyekkel, kisebb furatú motorokkal (kedvezőbb adókategória)
szerelték, ez volt a Magotax.
A kiállított Magotax a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményében
megőrzött egyetlen megmaradt magántaxi a második világháború előtti időkből.
A gépkocsi megmenekülése annak köszönhető, hogy tulajdonosa a háború
után már nem fuvarozott, így járművét nem államosították.
A gépkocsit 2013-ban Borsos Ildikó és Borsos Zoltán díjmentesen állították
helyre a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak.

mmkm_km_logo_final_KM-HUN-1.jpg