Alapszabály

 

I. Általános rendelkezések

 

1. A Szövetség

a)         Neve: Magyar Veteránjárművesek Autonóm Muzeális Szövetsége

b)         Rövidített neve: Magyar Veteránjárművesek Szövetsége

c)         Rövid megjelölése: MAVAMSZ

c)         Székhelye: 1239 Budapest, Haraszti út 46.

d)         Alapítási éve: 1999.

e)         Körbélyegzője: Ellipszis alakú pajzsban balról jobbra haladva egy       

           veteránjellegű motorkerékpár,repülőgép, gépjármű, hajó és vasúti

           mozdony stilizált ábrája, körben a Magyar Veteránjárművesek Szövetség,

           valamint a MAVAMSZ felirattal,ez utóbbi felett hosszanti vízszintes 

           irányban nemzeti színű szalaggal, valamint a Szövetség alapítási

          évének1999-es megjelölésével. A címer alapszíne zöld,arany színű

          feliratokkal.

2. A Szövetség a FIVA tagja (Federation Internationale des Vehicules Anciens – Régi Járművek Nemzetközi Szövetsége), annak kizárólagos és egyedüli magyarországi nemzeti képviselője, ennek megfelelően jelen alapszabályhoz mellékeli a szövetség a FIVA eredeti francia nyelvű alapszabályát és annak hitelesített magyar fordítását.

 

3. A Szövetség tevékenysége és közhasznúsága

a)    A Szövetség a muzeális járművek restaurálásával, gyűjtésével, fenntartásával, üzemeltetésével, kiállításával és versenyeztetésével foglalkozó vagy ezt aktívan támogató szervezetek és jogi személyek önkéntes tömörülésén alapuló országos szervezete, amely a 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 5. § szerinti muzeális, örökségvédelmi tevékenységet folytat.

b)   A nemzet műszaki kulturális örökségének, a járműipar történeti emlékeinek megóvásával foglalkozó társadalmi szervezetek tömörülése, amely 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5. § szerinti tevékenységet folytat.

c)    A műszaki kulturális örökséggel, és általában a közjóval kapcsolatos, az alábbi 4/c. pontban felsorolt értéktudatosító tevékenységet, saját kezdeményezésére, önállóan is végez, a 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 4. § szerint muzeális, oktatási, közművelődési, ismeretterjesztési, sajtó és tömegtájékoztatási tevékenységet folytat.

d)    A Szövetség a FIVA kizárólagos magyar tagja és képviselőjeként a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.22.) KöHÉM rendelet 19/A § (11) bekezdése alapján Magyarország egész területére kiterjedő illetékességgel részt vesz és közreműködik a gépjárművek hatósági muzeális minősítésében.

e)    A Szövetség a FIVA magyarországi nemzeti képviselőjeként kizárólagos joggal végzi a magyarországi illetőségű járművek FIVA-minősítését a FIVA műszaki szabályzatának szellemében.

f)    A 1994. évi XXXIV. tv. a Rendőrségről 2. § (2) c) szerint a közbiztonság javítására irányuló tevékenységet végez.

g)    A 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 2. § szerinti részt vesz a területrendezési és területfejlesztési tevékenységekben, tervek és dokumentumok véleményezésében, kidolgozásában és megvalósításában.

h)    A 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről 6-7. § és 57/A § (2) szerint részt vesz a települések terület-felhasználatával, az építés helyi rendjének szabályozásával foglalkozó tevékenységekben.

i)     A 2004. évi I. tv. a sportról 49. § c)-e) szerinti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtésére irányuló tevékenységet folytat.

j)     A 2011. évi CLXXXIX. Magyarország helyi önkormányzatiról szóló törvény 6. § a)-b), 13. § (1) 1., 2., 3., 4., 7., 12., 15., 17., 18. és 19. szerinti tevékenységet folytat, így támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, erősíti a település önfenntartó képességét; helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közül különösen részvétel a településüzemeltetési, településfejlesztési, -rendezési feladatokban; az egészséges életmód segítése; kulturális szolgáltatások, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység; sport és ifjúsági ügyek; a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása; polgári védelem, közfoglalkoztatás.

k)    A Szövetség az alábbi jogszabályokra való különös figyelemmel végzi a tevékenységét:

  1. 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról,
  2. 350/2011 kormányrendelet-végrehajtási rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről;
  3. 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról;
  4. 5/2012 (02.16) KIM rendelet a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről;
  5. 342/2011. (XII. 29.) kormányrendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról.

l)     A Szövetség a céljait elsődlegesen a tagjai munkájával, rendezvényei és programok útján éri el. Tevékenységét az alábbi közhasznú területeken végzi:

  1. nevelés és oktatás, ismeretterjesztés;
  2. kulturális tevékenység;
  3. kulturális örökség megóvása;
  4. sport;
  5. közrend- és biztonság védelme, katasztrófa-elhárítás,
  6. társadalmi és más szervezetekkel való együttműködés;
  7. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások;
  8. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.

m)   A Szövetség a közhasznú tevékenységek végzéséhez rendelkezésre álló erőforrások:

– tagdíjak,

– tagok és önkéntesek munkája természetbeni hozzájárulása,

– tagok és önkéntesek tulajdonában lévő eszközök és infrastruktúra,

– a FIVA-val és tagszervezeteivel való együttműködés,

– társszervezetek hozzájárulása és támogatása,

– adományok és

– hagyatékok.

n)    A Szövetség közhasznú, mert a tevékenysége során a saját erőforrásaira alapozva közfeladatokat lát el. A 2011. évi CLXXV. tv. 2. § 19. szerint „közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.” ezáltal a Szövetség közhasznú társadalmi szervezet a 2011. évi CLXXV. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján..

 

4. A Szövetség elvi alapjai:

a)      Megkötések:

  1. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
  2. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.
  3. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, illetve azoknak anyagi támogatást nem nyújt, képviselőjelöltet semmilyen politikai választáson nem állít, és nem támogat.
  4. A Szövetség a tevékenységével és a gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb beszámolókat a honlapján nyilvánosságra hozza.
  5. A Szövetség szolgáltatásaiból bárki – természetes vagy jogi személy – részesülhet.
  6. A Szövetség az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a honlapján nyilvánosságra hozza. A Szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

b)     Céljaival összhangban elsősorban tagszervezeteinek és azok tagjainak érdekeit képviseli és szolgálja, de a Szövetség nem zárja ki, hogy szolgáltatásait tagjain kívül más természetes és jogi személyek igénybe vehessék. A Szövetség azáltal biztosítja működésének és szolgáltatásai igénybevételi lehetőségének nyilvánosságát, hogy azokat közzéteszi saját internetes honlapján.

c)      A Szövetség az alábbi értékrendet vallja és vállalja:

-    az alkotó ember, a hagyományok és a technikai haladás iránti tisztelet és elkötelezettség;

-    a fenntartható fejlődés elve, az ember, a környezete, a természet és technika harmonikus egysége;

-    a múlt technikai emlékeinek felkutatása, megóvása és bemutatása, különös tekintettel a hazai járműgyártás emlékeire.

 

5. Működését a vonatkozó jogszabályok, továbbá jelen Alapszabály és Szervezeti és Működési Szabályzat alapján fejti ki.

 

6. A Szövetség jogi személy; bejegyzését a Fővárosi Bíróság 11.Pk.60.495/1999/4. sorszámú végzésével rendelte el,  jogerőre emelkedésének időpontja: 2000. január 18.

 

7. A Szövetségnek nincs jogelődje, ugyanakkor folytatója és ápolója a különböző veterán autós és motoros szervezetek jó hagyományainak.

 

 

II. A Szövetség céljai és feladatai

 

A Szövetség célja, hogy segítse és támogassa elmúlt korok gépjárműveinek üzemképes, bemutatható állapotban tartását, és – különösen az ifjúság körében – a technika és a környezet szeretetére nevelést, valamint az ezekhez szükséges feltételek javítását.

 

8.   A Szövetség feladata és tevékenységei különösen, hogy:

a)   felkeltse a muzeális gépjárművek iránti érdeklődést, növelje azok számát, akik ezt szervezett körülmények között kívánják végezni, ösztönözzön a minél nagyobb számú érdeklődésre;

b)   kezdeményezze és ösztönözze az a) pont szerinti célok megvalósítására törekvő társadalmi szervezetek (pl. márkaklubok) létrejöttét és minden rendelkezésére álló eszközzel segítse ezek tevékenységét;

c)   minden rendelkezésére álló eszközzel segítse a kultúrált közlekedésre nevelést;

d)   autós-motoros programok szervezésének támogatásával gazdagítsa a technika, a természet, a kultúra, a haza és más országok, népek megismerésének lehetőségeit,

e)   lássa el a körébe tartozó szervezetek, adott esetben azok tagjainak érdekképviseletét;

f)   biztosítsa a muzeális gépjárművekre vonatkozó szakmai ismeretek fejlesztését;

g)   segítse a veteránautózást, motorozást szolgáló intézmények, létesítmények létrehozását, bemutatását és fejlesztését, valamint a szükséges eszközök és felszerelések beszerzési lehetőségeinek feltárását;

h)   közreműködjön a gépjárművek hatósági muzeális minősítésében a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.22.) KöHÉM rendelet 19/A § (11) bekezdése alapján;

i) a FIVA nemzeti képviselőjeként kizárólagosan végezze a muzeális járművek FIVA minősítését;

j)    propagálja, népszerűsítse a Szövetség céljait, eszméit, intézményeit, lehetőségeit;

k)   támogassa a környezet- és a természetvédelem érdekeit szolgáló törekvéseket, szervezett tevékenységgel járuljon hozzá a természeti értékek védelméhez a környezetvédelmi feladatok ellátásához;

l)    alakítsa ki, tartsa fenn és fejlessze a magyarországi muzeális gépjármű tulajdonosok mozgalmának nemzetközi kapcsolatait;

m)  alakítsa ki és tartsa karban a Szövetség belső kedvezmény rendszerét, amely valamennyi tagszervezetre és azok egyéni tagjaira kiterjed, szorgalmazza a veteránautózást-motorozást elősegítő kedvezmények kidolgozását, bemutatását, kiterjesztését, együttműködve az érintett állami, önkormányzati és társadalmi szervekkel, valamint gazdálkodó szervezetekkel;

n)      minden rendelkezésére álló törvényes eszköz igénybevételével törekedjék a Szövetség céljait szolgáló állami és önkormányzati költségvetési támogatás igénylésére és megszerzésére,

o)      A FIVA Alapszabályának és közgyűlési határozatainak megfelelően vegyen részt a nemzetközi historikus jármű mozgalomban.

 

III. Tagság

 

A Szövetség nyitott, tagja lehet bármely, az alábbi feltételeknek megfelelős szervezet:

9. A Szövetség rendes tagja lehet bármely jogerősen nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, illetve annak jogi személyiséggel rendelkező részegysége (szekciója), valamint jogerős bírósági bejegyzéssel rendelkező nonprofit gazdasági társaság, amely a jelen alapszabályt elfogadja és a szövetségi célok megvalósításában tevékenyen részt kíván venni. A Szövetség tagszervezete (tagja) más társadalmi szervezetnek is tagja lehet.

10. A Szövetség pártoló tagja lehet bármely természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a belépéskor együttműködési megállapodásban kötelezettséget vállal a Szövetség erkölcsi és anyagi támogatására.

11. A közgyűlés a Szövetség tiszteletbeli tagjává választhatja azt, aki a Szövetség elveinek és céljainak megvalósításáért hosszú időn át kimagasló eredményességgel dolgozott.

 

12. A tagsági viszony keletkezése

a)   Szövetségbe való be- és kilépés önkéntes. A belépés az illetékes bíróság nyilvántartást elrendelő jogerős végzése másolatának, az Alapszabálynak, a taglistának valamint a csatlakozni kívánó társadalmi szervezet legfőbb döntéshozó szervének a MAVAMSZ-hoz való csatlakozását kimondó határozatának a Szövetség Elnökségéhez való eljuttatásával, a tagfelvételt követően az első szövetségi tagsági díj befizetésével válik hatályossá. Az első szövetségi tagszervezeti (a tagok összessége által fizetendő) tagdíjat a tagfelvételt követő hónap 1-jétől kell befizetni. A tagfelvételről az Elnökség határozatban dönt, döntését megküldi az érdekelt tagszervezetnek, valamint a Szövetség tagjainak. Ez utóbbiak harminc napon belül alapos okkal észrevételt tehetnek. A tagfelvétel kérdésében hozott határozat elleni fellebbezést a  Közgyűlés bírálja el.

b)    A tagszervezet tagsági jogviszonya megszűnik törlés, kilépés, kizárás útján, vagy jogi személyiségű tag megszűnése, illetve természetes személy tag elhalálozása esetén.

- A rendes tagság törlés útján szűnik meg a tagszervezet megszűnésével, vagy a tagi kötelezettségek tartós elmulasztásával. Amennyiben a tagszervezet az esedékes tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztotta, úgy a Szövetség Elnöksége köteles a mulasztó tagszervezet figyelmét felhívni erre. Ha a tagszervezet az írásbeli értesítés kézhezvételtől számított 15 munkanapon belül nem tesz eleget a kötelezettségének, akkor az Elnökség a soron következő ülésén dönthet arról, hogy törlési javaslatot terjeszthet a következő közgyűlés elé.

- A rendes tagság kilépés útján szűnik meg a tagszervezet egyoldalú kérésére. A kilépésről szóló jogerős tagszervezeti határozatot az Elnökséghez kell eljuttatni.

- A rendes tagság kizárás útján szűnik meg a Fegyelmi Bizottság javaslatára közgyűlési határozattal. A kizárásáról rendelkező közgyűlési határozat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a tagszervezet fellebbezéssel élhet, amelyet az Elnökséghez kell benyújtani. A kizárás tárgyában a soron következő rendes közgyűlés végleges döntést hoz. A kizárt, de a határozat ellen fellebbezést benyújtó tagszervezet jogviszonya a végleges döntésig szünetel.

c)    A pártoló tagság a szervezet megszűnésével, a természetes személy halálával, kilépéssel illetve kizárással szűnik meg, a 12/b. pontban foglaltak szerint.

 

 13. A tagszervezetek jogai és kötelezettségei:

 A tagszervezetek jogaikat és kötelezettségeiket a törvényes képviselőik, vagy azok megbízottjai útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik.

a) A tagszervezetek jogai:

  1. Részt vehetnek a Szövetség bármely tevékenységében, rendezvényén, fórumán.
  2. Bármely a Szövetség tevékenységével összefüggő kérdésekben véleményt nyilváníthatnak, kezdeményezhetnek, javaslatot és indítványt tehetnek, így a FIVA-t érintő kérdésekben is; a Szövetség szerveibe jelöltet állíthatnak és támogathatnak.
  3. Igénybe vehetik a Szövetség szolgáltatásait, eszközeit, vagyontárgyait, az azokra érvényes szabályzatok betartásával.
  4. A közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van.
  5. A Szövetség tisztségeibe és testületeibe választhatók – a tisztségviselőkre vonatkozó megkötések figyelembevételével.
  6. Bejelenthetik írásban a Szövetségnek azon egyesületi tagjaikat, akik az adott naptári évre érvényesített személyre szóló és át nem ruházható igazolvánnyal igénybe vehetik a Szövetség tagjai részére biztosított kedvezményeket és támogatásokat.

b) A tagszervezetek kötelessége:

  1. Tevőleges részvétel az Szövetség célkitűzéseinek megvalósításában.
  2. A tagszervezet taglétszámának megfelelő szövetségi tagdíj befizetése az adott költségvetési év január 31-ig, annak szem előtt tartásával, hogy az új Ptk 3:64. § szerint a szükséges taglétszám legalább tíz fő. A tagdíj mértéke 5.000.- forint/fő, a minimális tagdj 50.000.- forint évente.
  3. A Szövetség alapszabályának, szabályzatainak és állásfoglalásainak betartása és tagjaikkal történő betartatása, a Szövetség érdekeinek és jó hírének megóvása, öregbítése.
  4. A tagszervezet azon tagjai jegyzékének évenkénti megújítása a Szövetségnél írásban, akiket a Szövetség kedvezményben, illetve támogatásban részesít. A tagszervezet a taglistáját köteles minden év 1anuár 31-ig megküldeni a Szövetség felé.
  5. A tagszervezet feloszlásáról, más társadalmi szervezettel való egyesülésről, feloszlatásról, illetve megszűnéséről, valamint a Szövetségből való kilépésről szóló határozatnak, vagy bírósági végzésnek az Elnökség részére történő eljuttatása.

 

 14. A pártoló tagok jogai és kötelességei:

 a) A pártoló tagok jogai:

  1. Részt vehetnek a Szövetség és tagszervezetei rendezvényein.
  2. Belépéskor megkötött megállapodás szerint közreműködhetnek a Szövetség szerveinek őt érintő munkájában.
  3. Véleményt nyilváníthatnak, javaslatot és indítványt tehetnek a Szövetséget és annak tevékenységét érintő bármely kérdésben.

 b) A pártoló tagok kötelességei:

  1. A Szövetség erkölcsi és lehetőség szerinti anyagi támogatása;
  2. A Szövetség tevékenységének a megkötött megállapodás szerinti segítése;
  3. A 10. pontban előírt megállapodásban meghatározott összegű tárgyévi tagsági díj és egyéb támogatás befizetése, illetve teljesítése. A pártoló tagsági díj legalább a mindenkori 1 fő után fizetendő rendes tagdíjnak legalább a tízszerese.

 

15. A tiszteletbeli tagok jogai és kötelességei

a)   A tiszteletbeli tagok jogai:

  1. A személyre szóló igazolványuk alapján megilletik őket a szervezett muzeális gépjárművek tulajdonosait illető kedvezmények.
  2. Véleményt nyilváníthatnak, javaslatot és indítványt tehet a Szövetséget és annak tevékenységi körét érintő bármely kérdésben.

 b) A tiszteletbeli tagok kötelessége, a Szövetséget erkölcsi támogatása és tevékenységének segítse.

 

 

IV. A Szövetség szervezete

 16. A Szövetség szervezeti felépítését - az Elnökség javaslata alapján - a közgyűlés határozza meg, tisztségviselőit a közgyűlés választja.

 

A közgyűlés

17. A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége és dönthet a Szövetséget érintő minden kérdésben. A közgyűlésen minden rendes tag, egy szavazattal vesz részt. A meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek. A közgyűlés nyilvános, azon megfigyelőként bárki részt vehet.

18. A közgyűlés résztvevői a Szövetség rendes tagjai, a pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok, az Elnökség tagjai valamint az Elnökség által meghívottak. A közgyűlés nyilvános.

 19. A közgyűlésen a szavazati jog a rendes tagszervezeteket illeti meg, melyet képviselőjük útján gyakorolnak.

 20. A közgyűlés ülésének színhelye eltérhet a Szövetség székhelyétől, az eltérés kérdésében az Elnökség dönt.

 21. A soros közgyűlésre szóló meghívót legalább a tervezett időpontot megelőzően 20 nappal, a napirendtervezet és a meghozandó határozatok tervezetének egyidejű csatolásával kell a tagszervezetek részére eljuttatni postai vagy elektronikus úton, egyben pedig a Szövetség internetes honlapján közzé tenni. A meghívóban szerepelnie kell a megismételt közgyűlésre szóló felhívásnak.

 22. Határozatképesség:

 a)      A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásnál a Szövetség nyilvántartásba vett tagszervezeteinek 50 %- plusz 1 szavazásra jogosult tag képviselője jelen van.

 b)      Ha a közgyűlés nem határozatképes, úgy a megismételt közgyűlésre ugyanazon a napon és helyszínen az eredeti közgyűlés kezdő időpontjához képest 1 órával később kerül sor. A megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes az eredeti napirenden szereplő kérdésekben, ha erről a tagok a meghívóban előre tájékoztatást kapnak.

 c)      A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozat elfogadottnak tekintendő, ha a leadott „igen” szavazatok száma meghaladja a „nem” szavazatok számát. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, amennyiben másodszor is szavazategyenlőség alakul ki az „igen” és a „nem” szavazatok között, a határozati javaslat elfogadásra nem került.

 d)     A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a szavazásra jogosultak többsége – bármely küldött kezdeményezése alapján, nyílt szavazással – ezt kéri.

 e)      Az Alapszabály módosításához, továbbá a Szövetség feloszlásának vagy más szervezettel történő egyesülésének elhatározásához minősített többség szükséges, amely minimálisan a jelen lévő szavazatok fele + egy „igen”szavazatot jelent.

 f)        A Főtitkár gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. Ennek megfelelően a közgyűlésen elfogadott határozatoknak tartalmaznia kell a meghozott döntést, a döntéshozatal során kialakult szavazati arányokat, valamint a határozathozatal időpontját, számát a levezető Elnök, az Elnök és a Főtitkár aláírását. A határozatot a levezető Elnök ismerteti a közgyűléssel. A tagságot érintő határozatot a Szövetség internetes honlapján történő közzététellel, továbbá postai vagy elektronikus úton kell közölni a tagszervezetekkel.

 g)      A közgyűlési határozatokról évenkénti nyilvántartást kell vezetni, amelyet a Főtitkár az adminisztrátor közreműködésével kezel, és egyben gondoskodik arról, hogy a határozatokba történő nyilvános betekintés biztosított legyen.

 h)      A közgyűlésen felvett jegyzőkönyvet 30 napon belül írásos változatban el kell készíteni, és egyúttal gondoskodni kell arról, hogy a jegyzőkönyvbe való nyilvános betekintés biztosított legyen.

 

23. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagszervezetek egyharmada, vagy az Elnökség az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi, a bíróság vagy más hatóság elrendeli.

 

24. Egyebekben a rendkívüli közgyűlésre a rendes közgyűlés előírásai vonatkoznak.

 

25. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)  Az alapszabály elfogadása és módosítása.

b)  A Szövetség, bizottságai és más szervei tisztségviselőinek megválasztása, és visszahívása, részükre díjazás, vagy költségtérítés megállapítása.

c)  A Szövetség fő céljainak és tevékenysége fő irányainak, arculatának, értékrendszerének meghatározása;

d) Az éves beszámoló és munkatervek, valamint a költségvetés megállapítása.

e) A szövetségi tagsági díj megállapítása.

f)  Az Elnöki éves beszámoló és záróelszámolás, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása.

g) A Szövetség bizottságainak beszámoltatása.

h) A Szövetségi kitüntetések, címek, elismerések alapítása, adományozása és megszüntetése, tiszteletbeli taggá választás.

i)  A közgyűléshez beterjesztett fellebbezések elbírálása.

j)  A Szövetség más szervezettel történő egyesülésének, vagy feloszlásának kimondása.

k) A Szövetség szervezeti, felépítésének meghatározása, illetve módosítása.

l)  A FIVA Alapszabályának 9.2 pontja alapján új magyarországi FIVA-tagjelölt pályázata esetén a kérelem véleményezése (támogatása illetve elutasítása) a FIVA felé.

m) A Szövetség megszűnése esetén a szövetségi vagyonról történő rendelkezés.

n)  A közgyűlés dönt minden olyan kérdésben, amelyet valamely tag legalább 10 nappal a közgyűlés időpontja előtt az Elnökségen keresztül közgyűlés elé terjeszt.

o)  Ezen túl az új Ptk. 3:74. § további esetei, amennyiben azok felmerülnek.

 

26/A. A közgyűlés összehívása:

a)    A közgyűlést az Elnök hívja össze a felmerülő kérdések alapján, de legalább évente egyszer. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni az összehívás okának és céljának megjelölésével, illetve ha azt a tagok legalább 25%-a írásban kezdeményezi.

b)    A közgyűlés összehívása legalább 20 nappal a közgyűlés időpontja előtt, a napirend, a hely és az időpont közlésével írásban történik, elektronikusan, ill. papíron, postai úton.

c)    A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli.

26/B.     A közgyűlés határozatképessége és határozathozatal:

a)    A közgyűlés határozatképes, ha a szavazattal rendelkező tagoknak legalább a fele jelen van. Amennyiben a kitűzött időpontban a közgyűlés határozatképtelen, úgy az ugyanazon a napon, azonos tartalommal, 1 órával későbbre, megismételt közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A tagokat a meghívóban tájékoztatni kell a megismételt közgyűlés helyéről, idejéről és napirendjéről.

b)    A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást kell tartani, ha a jelenlévő tagoknak legalább az egyharmada, ill. személyi kérdésekben, ha az érintett azt kéri. Nem kell titkos szavazást tartani, ha arról a jelenlévő tagok, külön szavazással egyhangúan döntenek. Kétharmados minősített szótöbbség a jelenlévő tagok egyharmadának kérésére rendelendő el. Az alapszabály és a cél módosításához, valamint a megszűnésről szóló döntéshez háromnegyedes szótöbbség szükséges.

c)    A közgyűlés az érdemi vita előtt megválasztja a közgyűlés Elnökét és dönt a napirendről, valamint a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők személyéről.

 

A Szövetség ügyintéző-képviselő szerve az Elnökség

 27. A közgyűlések közötti időszakokban az Elnökség irányítja a Szövetség munkáját.

 28. Az Elnökség 7 tagból áll, a tagok mandátuma 4 évre szól, az elnökségi tag újraválasztható, mandátumának megszűnése után. Amennyiben az Elnökségi tag megbízatása lemondás, vagy egyéb ok folytán a mandátumának lejárta előtt megszűnik 90 napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni új Elnökségi tag megválasztása érdekében, akinek a mandátuma a kiesett tag mandátumának lejártáig szól. Az elnökség tagja a Közgyűlés által visszahívható, a visszahívásról a közgyűlés dönt, egyszerű többséggel.

 29. Az Elnökség tagjai az Elnök, a Főtitkár, a Jogi Igazgató, a Gazdasági Igazgató, a Rendezvény Igazgató, a Műszaki Igazgató és a Hálózati Igazgató. Az Elnökség munkarendjét maga határozza meg a jelen Alapszabályban foglaltak figyelembe vételével. A Szövetség képviseletére az Elnök önállóan jogosult. Akadályoztatása esetén meghatározott ügyekben történő helyettesítésére, az Elnök eseti jellegű meghatalmazást adhat. A Szövetség bankszámlája feletti rendelkezéshez az Elnök, a Főtitkár és a Gazdasági Igazgató közül két személy együttes aláírása szükséges.

 30. Az Elnökség szükség szerint, de legalább havonta egyszer tart ülést. A meghívókat elektronikus illetve postai küldeményként a napirenddel kiegészítve a Főtitkár küldi el az ülés előtt legalább 8 nappal. Az Elnökség ülései nyilvánosak, de a nyilvánosság a személyes adatok védelme, a személyiségi jogok védelmének érdekében és egyéb, jogszabály által meghatározott esetben korlátozható a szükséges mértékig. Az ülésen az Elnökség tagjain kívül tanácskozási joggal részt vehetnek az Elnökség által állandó, vagy eseti jelleggel meghívottak is.

 31. Az Elnökség feladata és hatásköre:

a)   végrehajtja a közgyűlés határozatait;

b)   szervezi és ellenőrzi a Szövetség tevékenységét, céljainak megvalósítását;

c)   megállapítja a Szövetség éves munkatervét és esemény-naptárát;

d)   elfogadja és folyamatosan karbantartja a szervezeti és működési szabályzatát és más szükséges szabályzatokat;

e)   gondoskodik a közgyűlés megfelelő előkészítéséről és összehívásáról,

f)   dönt a költségvetés végrehajtása során szükségessé váló - a szervezeti és működési szabályzatban Elnökségi hatáskörbe utalt feladatok elvégzéséről, szerződéskötésről;

g)   dönt a tagfelvétel és a kizárás kérdésében;

h)   megállapodásokat köt az állami-, társadalmi- és más szervezetekkel, gondoskodik ezek végrehajtásáról;

i)    munkabizottságokat hozhat létre és beszámoltatja azokat tevékenységükről;

j)    munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja;

k)   gyakorolja a Szövetség számára előírt egyetértési és véleményezési jogot;

l)    kapcsolatot tart a FIVA Elnökének és Főtitkárának titkárságával, és a bizottságok vezetőivel;

m) beszámol a közgyűlésnek;

n)   dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a 25. pont alapján a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

o) valamint a  Ptk. 3.80.§-ban felsorolt további kötelezettségek, amennyiben felmerülnek, valamint mindazon vezetési, képviseleti és ügyintézési feladatok, amelyeket az alapszabály nem utal más hatáskörébe.

32. Az elnökség ülései:

a)   Az elnökség havonta legalább egyszer, ill. szükség esetén többször is ülésezik; elektronikus ülést is tarthat, amelynek döntéseit később papíron hitelesíteni kell.

b)   Az Elnökség munkaterv alapján dolgozik, melyet az évi első ülésén fogad el.

c)   Az üléseket az elnök hívja össze 8 nappal az időpont előtt, írásban, a napirend, a hely és az időpont megjelölésével, elektronikus, vagy papíralapú postai levélben.

d)  Az elnökséget össze kell hívni akkor is, ha azt legalább két elnökségi tag írásban kéri.

e)   Az elnökség ülése határozatképes, ha az ülésen az elnökségi tagoknak legalább a fele jelen van.

f)    Az elnökség határozatait nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az ülés levezető elnökének a szavazata dönt.

g)   Az elnökség ülései nyilvánosak.

h)   Az elnökség gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amely alapján a közgyűlés és az elnökség döntéseinek tartalma, a szavazás aránya, és szükség esetén a szavazók személye megállapítható.

i)     Az elnökség feladata a döntések nyilvánosságra hozatala, illetve azoknak az érintettekkel való közlése.

33. Nyilvánosság:

a)   A az egyesület hivatalos irataiba, így a közhasznúsági jelentés is, az elnökséggel való előzetes egyeztetés után, az egyesület irattárában bárki betekinthet, a 2013. V. Ptk., az 1992. évi LXIII. Avtv., és a 2011. évi CXII. Infotv. szerinti megszorításokkal.

b)   A közgyűlés és az elnökség esetenként zártkörű ülést tarthat, a fenti a pontban hivatkozott jogszabályok alapján.

c)   A az egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja és köteles beszámolói nyilvánosak.

34. Az Elnökség döntései nyilvánosak és azokat a Főtitkár a Szövetség internetes honlapján hozza nyilvánosságra, egyben így közli az érintettekkel is. A korlátozott nyilvánosságú döntéseit az érintettekkel szóban, illetve szükség szerint e-mail útján, vagy írásban közli. A Főtitkár gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, melyből az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható. A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés hivatali időben a tagszervezetek számára korlátlan, külső személyek számára a fenti 33. pontban leírtak szerint biztosított.

35. Az Elnökség közzétett határozatai ellen a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezéssel élni, melyet az Elnökségnél kell előterjeszteni. Az Elnökség jogosult saját hatáskörében a fellebbezésben előadottakra tekintettel a döntést megváltoztatni vagy a fellebbezés megtárgyalását a következő rendes közgyűlés elé terjeszteni. A határozat meghozatalától számított 90 nap elteltével fellebbezés előterjesztésének akkor sincs helye, ha a tudomásszerzéstől számítva 15 nap nem telt el (jogvesztés).

36. a) A vezető tisztségviselők egyes tagjainak feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat (az SzMSz) tartalmazza.

b)    A Szövetség tisztségviselője nem lehet olyan személy, aki más közhasznú szervezetben, annak megszűnését megelőző 2 évben legalább 1 évig vezető tisztséget töltött be, ha ez a megszűnt közhasznú szervezet köztartozását az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján nem egyenlítette ki. Ez a tilalom a tag és a korábbi szervezet közötti kapcsolat megszakadásától számítva két évig áll fenn.

c)    A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

d)   A Szövetség vezető tisztségviselői, támogatói valamint e személyek hozzátartozói a megengedett juttatások kivételével nem részesülhetnek a Szövetség cél szerinti juttatásában.

e)    A vezető szerv határozathozatalából kizáró ok: A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek Ptk. szerinti közeli hozzátartozója élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

-        kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

-        bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Operatív Testület

37. Az Operatív Testület öt szakbizottságból áll. Létszámát az Elnökség határozza meg. Működését az SZMSZ szabályozza. A szakbizottságok:

  • Jogi Szakbizottság
  • Műszaki Szakbizottság
  • Rendezvény Szakbizottság
  • Gazdasági Szakbizottság
  • Hálózati Szakbizottság

A szakbizottságok és az Elnökség kapcsolatát a koordinációért felelős Elnöki Tanácsadó szervezi, akit az Elnökség kér fel.

38. A szakbizottságok tagjaiként az egyes szakmai területeken tekintélynek örvendő, mértékadó véleményt képviselő személyiségeket az Elnökség kéri fel.

39. Az Operatív Testület feladata az Elnökség munkájának segítése.

V. A Szövetség egyéb szervei

A Felügyelő Bizottság

40. Ha a Szövetség éves bevétele meghaladja az 5.000.000,- azaz ötmillió forintot, úgy a közgyűlés Felügyelő Bizottságot választ a Szövetség gazdálkodásának ellenőrzésére. A Felügyelő Bizottság feladata a Szövetség gazdálkodása törvényességének ellenőrzése, a pénzügyi- és gazdasági tevékenység rendszeres vizsgálata és szakmai segítése. Észrevételeiről, tapasztalatairól, javaslatairól rendszeresen tájékoztatja az Elnökséget. A Bizottság a hatályos jogszabályok alapján megvizsgálja a Szövetség mérlegét és arról jelentést tesz a közgyűlésnek.

41. A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll, a tagok mandátuma 3 évre szól és a tag újraválasztható mandátumának megszűnése után. Amennyiben a Felügyelő Bizottsági tag megbízatása lemondás, vagy egyéb ok folytán a mandátumának lejárta előtt megszűnik úgy a soron következő évi rendes közgyűlésen új Felügyelő Bizottsági tagot kell megválasztani, akinek a mandátuma a kiesett tag mandátumának lejártáig szól.

Átmeneti rendelkezés: A 2008. évben megválasztott Felügyelő Bizottsági tagok közül sorsolással kiválasztott tag mandátuma egy évre, további tagnak a mandátuma pedig két évre szól.

42. A Felügyelő Bizottság tagjává nem választható az, aki:

     a) a Szövetség Elnökségének tagja;

     b) a Szövetség felügyeleti szervének dolgozója;

     c) a Szövetség alkalmazottja;

     d) a Szövetségben gazdasági feladatokat lát el;

     e) büntető ítélet hatálya alatt áll.

43. Nem lehet a Szövetség felügyelő szervének Elnöke vagy tagja, illetve a Szövetség könyvvizsgálója, aki vagy kinek hozzátartozója:

a./ a Szövetség Elnökségének Elnöke vagy tagja,

b./ a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

c) a Szövetség közhasznú célja szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

44. A Felügyelő Bizottság tagjai közül évente választ Elnököt. A Felügyelő Bizottság ülését az Elnök hívja össze és vezeti. A Felügyelő Bizottság határozatképes, amennyiben tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek felelős, annak köteles beszámolni.

45. A Felügyelő Bizottság közvetlenül a közgyűlésnek tartozik beszámolni, mástól utasításokat nem fogadhat el.

46. A Felügyelő Bizottság feladata:

a)   figyelemmel kísérni az egyesület jogszerű és alapszabályának megfelelő működését,

b)   ellenőrizni az egyesület gazdálkodását, különösen a támogatások rendeltetésszerű és a mindenkori előírásoknak megfelelő felhasználását,

c)   megvizsgálni az egyesület mérlegét,

d)  és tájékoztatni vizsgálatai eredményéről a közgyűlést, valamint

e)   A Felügyelő Bizottság köteles az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

-    a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség döntését teszi szükségessé;

-    a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

47. a) Az elnökséget a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség vagy a közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

b) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

c) Ha az egyesület alapszabályával ellentétes működést állapít meg, joga van a közgyűlés-t összehívni, vagy etikai eljárást indítványozni az elnökség tagjai, illetve az egyesület alkalmazottai ellen.

d)             A Felügyelő Bizottság tagjai az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek, betekinthetnek az egyesület gazdasági és egyéb irataiba, azokat megvizsgálhatják, az elnökségtől jelentéseket, az egyesület alkalmazottaitól pedig, tájékoztatást kérhetnek.

e) A Felügyelő Bizottság javaslata alapján az elnökség feladata a megfelelő intézkedések foganatosítása, azok ellenőrzése és a végrehajtásról a Felügyelő Bizottság tájékoztatása.

A Fegyelmi és Etikai Bizottság

48. A Fegyelmi és Etikai Bizottság feladata fegyelmi és etikai tárgyú bejelentések kivizsgálása, továbbá a muzeális autós és motoros értékrend hagyományos erkölcsi arculatának, társadalmi szerepének, szolidaritás elvű közösségi magatartásának megóvása. A Fegyelmi és Etikai Bizottság megvizsgálja a felmerülő sérelmek körülményeit, tisztázza a tényállást, indokolt esetben megkísérli a nézeteltérések békés rendezését. Szükség esetén írásban figyelmezteti illetve, meginti a sérelem elkövetőjét. Súlyosabb esetben javaslatot tesz az Elnökségnek fegyelmi eljárás kezdeményezésére vagy peres eljárás megindítására. A Bizottság javaslatot tehet azt Elnökségnek a tag kizárására.

49. A Fegyelmi és Etikai Bizottság három tagból áll, a tagok mandátuma 3 évre szól és egyszer újraválasztható mandátumának megszűnése után. Amennyiben a Fegyelmi és Etikai Bizottsági tag megbízatása lemondás, vagy egyéb ok folytán a mandátumának lejárta előtt megszűnik úgy a soron következő évi rendes közgyűlésen új Fegyelmi és Etikai Bizottsági tagot kell megválasztani, akinek a mandátuma a kiesett tag mandátumának lejártáig szól.

Átmeneti rendelkezés: A 2008. évben megválasztott Fegyelmi és Etikai Bizottsági tagok közül sorsolással kiválasztott tag mandátuma egy évre, további tagnak a mandátuma pedig két évre szól.

50. Nem lehet a Fegyelmi és Etikai Bizottság tagja, aki a Felügyelő Bizottságnak sem lehetne tagja. A Fegyelmi és Etikai Bizottság tagjait a közgyűlés választja meg. A Fegyelmi és Etikai Bizottság tagjai közül évente választ Elnököt. A Fegyelmi és Etikai Bizottság ülését az Elnök hívja össze és vezeti. A Fegyelmi és Etikai Bizottság határozatképes, amennyiben tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

51. A Fegyelmi és Etikai Bizottság a Szövetség tagjainak egymás közötti, valamint a tagok és a választott testületek és tisztségviselők közötti vitás ügyekben jár el, eljárását a Szövetség tagjai, testülete illetve tisztségviselője kezdeményezheti írásban a Főtitkárnál.

 

VI. A Szövetség gazdálkodása

A gazdálkodás általános szabályai

52. a)   A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.

b) A Szövetség az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

c) A (b) bekezdésben foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

d) A Szövetség a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

53. a)   A Szövetség váltót, ill. más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

b) A Szövetség

ba) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;

bb) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

54. A Szövetség befektetési tevékenységet nem folytat.

55. A Szövetség a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. A gazdálkodás részletes szabályait, szervezetét, hatásköri tagolódását és működési rendjét a Szövetség szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amely az Alapszabállyal nem lehet ellentétes.

56. A Szövetség tartozásáért saját vagyonával felel. A tagszervezetek csak a szövetségi tagsági díjat kötelesek megfizetni, a Szövetség tartozásáért a tagszervezetek saját vagyonukkal nem felelnek.

57. A Szövetség feloszlása, vagy más szervezettel történő egyesülése esetén a határozatot kimondó közgyűlés rendelkezik a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyon hovafordításáról. Ilyen döntés hiányában a vagyont a továbbra is működő tagszervezetek között kell, ezek egyéni tagjai létszámának arányában felosztani. Feloszlatás, vagy bíróság által megállapított megszűnés esetén a vagyon tekintetében az egyesülési törvény rendelkezései irányadóak. A Szövetség megszűnése esetén a Közgyűlés eltérő rendelkezésének hiányában felszámolóként a megszűnt egyesület volt ügyintéző-képviselő szerve jár el.

 

A nyilvántartási szabályok

58. a) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

b) A Szövetség bevételei:

ba) a tagoktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;

bb) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

bc) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

bd) a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel;

be) a tagdíj;

bf) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;

bg) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

c) A Szövetség költségei:

ca) az alaptevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

cb) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

cc) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

cd) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

d) A Szövetség nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

 

 

A beszámolási szabályok

59. a) A Szövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

b) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.

c) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

ca) a számviteli beszámolót;

cb) a költségvetési támogatás felhasználását;

cc) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

cd) a cél szerinti juttatások kimutatását;

ce) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

cf) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

cg) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

d) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

e) A Szövetség a (b) bekezdés szerinti közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját internetes honlapján a nyilvánosság számára elérhető módon közzéteszi.

f) A (c) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.

60. A Szövetség a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

Fenti szöveg a MAVAMSZ Alapszabályának hiteles szövege az alábbi időpontig beiktatott módosításokkal egységes szerkezetben.

Budapest, 2015. május 09.

     

   Jankó István s.k.                                                     dr. Néveri István s.k.

Elnök                                                                         Főtitkár